4 módszer, hogy megtanítsuk a gyermekünknek azt a szót, köszönöm

1. Már csecsemőkorban elkezdhetjük

A csecsemővel is úgy kell beszélni, minta értené, amit mondunk neki. A gügyögésnek nem sok értelme van. Néha jólesik a babához ily módon beszélni, azonban a gyermek ért a tiszta beszédből is. Ha már egészen pici kora óta mi is megköszönünk neki dolgokat, akkor neki is természetes lesz, hogy nagyobb korában kimondja ezt a szót és egyáltalán nem fog az a nehezére esni.

2. A szülői minta meghatározó

A szülői viselkedés egy minta, egy követendő példa a gyermek számára. Amennyiben azt látja, hogy az édesanyja megköszöni a boltban az eladó segítségét, vagy megköszöni, ha kinyitják előtte az ajtót egy étteremben, vagy egy üzletben, akkor a gyermek is meg fogja köszönni az embertársai segítségét.

3. Szoktassuk rá a gyereket

Amikor kér tőlünk valamit a gyermekünk, de az adott tárgy átnyújtását követően sem hajlandó azt megköszönni, akkor ismételjük ezt a cselekményt addig, amíg megtanulja, hogyha valamit kér, azt illik is megköszönni. A gyermek csak abból tanul, amit elmagyarázunk neki. Üljünk hát le vele, és az életkorának megfelelően magyarázzuk el neki, hogy miért olyan fontos dolog megköszönni valamit, amit másoktól kértünk, vagy ha más ember segít nekünk. El kell neki magyaráznunk, hogy ez a kifejezés nem más, mint a másik irányába érzett, hála egyik eszköze.

4. A szó nem minden, a tett is fontos

A gyermeknek azt is éreznie kell, hogy nem csak úgy kimondjuk ezt a szót, hanem néha, bizonyos helyzetekben, a cselekedeteinkkel is éreztetnünk kell a másik személlyel, hogy valóban nagyon hálásak vagyunk a segítségéért. Ha például anya kér valamit apától, és apa teljesíti is ezt – például egy ház körüli teendő elvégzése – akkor a gyerek ne csak annyit halljon, hogy köszönöm, hanem más módon is érzékeltessük a férjünkkel és így a gyermekkel is, hogy igenis örülünk, hogy segítséget kaptunk. Ez lehet egy ölelés vagy egy puszi, ami a gyermek jelenlétében történjen meg, így ő is ezt a mintát fogja eltanulni tőlünk.