A válás 4 leggyakoribb oka

1. A ketyegő biológia óra

Az igazit nem könnyű megtalálni. Van, aki több kapcsolaton van túl, mégsem találta meg a számára megfelelő partnert és ezért pánikba esik. Kétségbeesetten keres valakit, mert már nagyon szeretne családot, vagy egyszerűen csak nagyon szeretne boldog lenni. Vannak olyan történetek, amikor így is működhet a kapcsolat, hiszen a szerelem is beférkőzik a kapcsolatba, és a gyermek születésével még nagyobb a boldogság. Azonban nem ez az általános tendencia. A váláshoz leggyakrabban az vezet, hogy a párok nem is igazán ismerték meg egymást, így nem tudják azt sem, hogyan reagálna a másik fél bizonyos helyzetekre. Az első nagy „próbatétel” a baba érkezése, amely sok lemondással és kompromisszummal jár, amelyet nem mindenki tud elviselni, megemészteni, inkább a válást választja, a problémák megoldása helyett.

2. A ki nem mondott sérelmek

Amikor egy-egy házaspár azt mondja, hogy köztük soha sincsenek konfliktusok, azt nehezen lehet elhinni. Persze ez még igaz is lehet, de elsősorban azok a házasságok vannak túlsúlyban, ahol néha vannak viták, amelyek többnyire az eltérő nézetek miatt alakulnak ki. Addig, amíg a házasfelek képesek a problémákat alaposan megbeszélni és kölcsönös kompromisszumokkal megoldani, addig nincs gond. A probléma abból adódik, ha az egyik fél inkább tűr és hallgat, hogy ne legyenek súrlódások.

3. Az eltérő nevelési stílus

Igen bizony, még a gyermeknevelési kérdések is okot adnak egyeseknél a válásra. Ennek elkerülése érdekében már jobb a gyermek születése előtt tisztázni, hogy ki, milyen nevelési elveket vall, és még a gyermek érkezése előtt egy arany középutat találni, mert hiszen az a gyermek fejlődését sem biztosítja kellőképpen, ha az egyik szülő mindent megenged, míg a másik szülő a vasszigor elkötelezett híve.

4. A hűtlenség

Szomorú olyan történeteket hallani, amikor kisbaba születik egy családba, és az apuka, ahelyett, hogy minden szabad percét a családdal töltené, máshol keresi a boldogságot. Az csak természetes, hogy a férj és feleség szerep után, az anyai és az apai szerepekbe is bele kell tanulni, ami sok időt igényel. Sok kispapa megijed a feladatoktól, a felelősségtől, az apai szereptől, és ezért menekül más nő karjaiba. Ez azonban a beleérző képesség hiányára is utal, hiszen egy empatikus ember nagyon jól tudja, hogy mekkora fájdalmat okoz ezzel a cselekedetével a párjának, így még csak gondolati szinten sem kacsingat ki a kapcsolatból. Szerencsére, ők vannak többségben.